Következő 10 cikk

Előző 10 cikk

SZERETNI ÚGY		2008.03.28. 06:21
Szeretni úgy... hogyan is? Gyöngéd léleksimítással, ha kell, arctalanul helyem mindig megtalálva ha kell, láthatatlanul Szeretni úgy... mikor is? Idõnek elõtte és utána, ha új Tunguz-meteor jõ szívem végsõkig kitárva: ha fûszál helyén végre virág nõ Szeretni úgy... kellene... Szeretni úgy... vágyódni Arcodra derût rajzolni, ha hívsz, sohasem hiába kezeden át sugározni besurranni imádba Szeretni úgy... végtelen Átrepülve gyönge árnyékomon a Kedvesért lázasan epedve... zárt körömbõl még csak álmélkodom csillagokon elmerengve Szeretni úgy... érteni! Monoton "én"-bõl kilépni kicsiny világod nem meglopni hulló harmatod felinni illatodban feloldódni Szeretni úgy... hogyan is?

Gyolcskatonák		2008.03.19. 13:39
Szavak végén gyolcskatonák Fülbe súgva mit adnak át? Kakukkfészek az Éden-fán Férges gyümölcs: ez élet tán? Szavak végén méregcseppek Ki mondja meg, mit nem mernek? Elmosolyodsz, kezedben kés Gyönyörű a szíven a rés? Szavak végén toldalékok Hazugságra kell-e száz ok? Ne görnyedj a törpe előtt Vak a töltény, amivel lőtt.

A sokaságnak		2008.03.19. 13:35
A sokaságnak Ülj le! Minek állnál? Még elsodor a szél! Ne maradjon talpon Ki a vihartól fél. S ha leültél, ne nézz Győzhetetlen Napba Az élet csak szeszély Jó ok a haragra. Bújnod nem kell, elrejt A csoszogó tömeg Ha rokkansz, még lehetsz Szánni való öreg. Lásd, vannak a földön Kiknek ülni - mese Bár nem néznek rád föl Ahogy az állóra – te se.

Ne lopd el a tüzemet!		2008.03.19. 13:26
Jöttél, ahonnan jöttél Téged is sodor Ugyanaz a szél Ne kapaszkodj hiú reményre állva Nem azért hoztak a világra! Embernek hoztak aki, fáklya Tűznek szültek a világra! Hiába a mesteri szó Többé nem vállalható Adsz, vagy elvenni akarsz? Méltó helyedre illeszt e harc! Dobd el a zászlót Ha nem hív engem Engem is megáldott És adta nevem! Vérbe, haragba miért mártod? A testvérem vagy! Nem világít már a zsarátnok..

Búcsúzó		2008.02.21. 06:13
Búcsúzó   Átöltelek, Mikor szükséged volt rám S kitártam karom, Mikor menni akartál Most miért sírsz mégis, mintha fájna? Szólni nem kell, sem ígérni A folyó tovahömpölyög, s partjára Többé nem tudsz visszatérni Maradjon meg úgy Az emlékezet Mintha kézenfogtad volna A reményeket S õrizz egy percet Mikor a szívedben vagyok El nem hoztam semmit, De mi az, mit otthagyok?

A rejtõzõ szél dala		2008.02.21. 06:10
A rejtõzõ szél dala (2004 május 9)   Fáradt ujjak közt morzsolt szõlõszemek Halk csöppenése Kusza-zöld rétre szállt papirlepkék Ál-röppenése Megállít. A törmelék napok És hullott lakatok Álmos porában Új rajzolatok Elámít. Örök-percig élõ virág suttog egy szót Hiába; tízezer nap, mikor nem volt Égkék láng a szív csönd-palettáján Barlang-várba zárt Alaszka táján Észrevétlen. Látni, látni vágyom a szelet! Kezembe fogni lehelleted Dalod könnyû, mint sirály a víz felett Nyomod ha járom; de el nem érhetem...

Ringató (2004 augusztus 5)		2007.12.06. 13:45
Kis levél vagy szívem kinyújtott tenyerén S én felhő-álmod megtalált dallama Nézzük a reményt Te meg én És ránkhajol hársfáknak illata Símulva fekszel ujjaim hegyén S én lágyan feloldalak Mágikus erdők aranyló mélyén Jöttél, mert oly nagyon hívtalak Kezem ringató bástyái szélén Nem ordít Rád vihar-süket éj Sebző tévutak illanó végén Egymásba olvadunk, mint az ujjászületés.

Az égi zár kulcsai		2007.12.06. 13:36
Lepke szárnyain tűnékeny minták: Hullámzó pettyek, kígyózó indák, Alkonykékben játszó árnyalak... Lelkem képernyőjén láttalak A Rádeszmélés furcsa napjai Titkos szertartás völgymély hangjai Vágyvavárt és felragyogó szavak Tiltott gyümölcstől pirosló ajak... Szívemen nyugszik láthatatlan kezed Ébredéskor lágyan ölel meg neved Csókolj meg Kedves... suttogom a csöndnek Elmorzsolt órák Nélküled ha jönnek Hadd fonjalak körbe gyöngéd kezemmel Ejtselek rabul rajongó szememmel... Fényösvények a Szerelem útjai... Kulcsok lelkedhez: égi zár kulcsai...

Az öröklét alkonya (2002 április 29)		2007.12.06. 13:32
Az álompelyhes napokban Ki gondol az ólmos esőre Mint szárnyas burokban Nem látunk a jövendőre Így lebegtem a Veled-párnán És kérdezetlen így maradt A szöges út a Kálvárián Szemed villant: karodba odavár S ki hallja meg akkor hollót Amint nevet: soha már! De végül józanná szenderültem A lugas végén ház, és balkonán Kezed fogva elmerengtem Perceinken, az öröklét alkonyán

Őrült táncok IV. (2000 augusztus 30) Szívbe rajzolt szavak		2007.12.06. 13:28
Halvány mosoly játszott ajkadon Kősziklaként álltam helyemen Bólintottál: "te nem változol" És ezt most is elnézed nekem. De tovaröppent lelked más tájakra S itt maradtam megigézve Hullámhegynyi ős-vágyamra Megint csöppnyi reményt ejtve Tűnődve néztem, majd hitetlen, És bennszakadt a kiáltás Ne menj, kérlek...újra, oly hirtelen... Néma maradt az imádság És újra bénít az Űr, elveszejt... Vergődnek, mint kivetett halak Csillagporban, mely soha nem felejt: A szívbe rajzolt szép szavak...

Következő 10 cikk

Előző 10 cikk