Kérem, hogy az üzenőfalat sértő, személyeskedő, másokat SZEMÉLYÜKBEN bántó valamint reklámcélú üzenetek küldésére ne használja senki! A vélemény továbbra is szabad! Köszönöm!
Nem volt egyszerű felszállni a vonatra. Mintha mindenki egyszerre akart volna utazni.
Nagy nehezen találtunk helyett, és lepakoltunk.
Amikor az ember még csak közel húsz, könnyen vesz olyan kényelmetlenségeket, hogy sátorrúdon ülve töltse el az időt Budapesttől Kassáig.
Az átszállás után már kényelmesen elfértünk.
Átlépve a cseh-lengyel határt, rögtön le is szálltunk.
A Tátra csúcsai, az erdők komor, sötétzöld háttere előtt baktattam Gyula barátommal a resti felé.
Megszomjaztunk a hosszú úton. Tapasztalatlanságunkért meg is fizettünk. Életemben először ittam citromlé színű, savanyú sört.
Nem volt határozott tervünk, hogy hol töltsük azt az egy hetet, amit vakációra szántunk a cseh-lengyel-orosz határháromszögben.
Kóboroltunk egy ideig, amíg el nem értük a kempinget a San folyó partján.
A víz lassan, kényelmesen hömpölygött a kerítés mellett, akkor óriási folyamnak tűnt.
Késő este érkeztünk, a nap már lebukott a hegyek mögött.
Sietősen vertünk sátrat.
Életemben először próbálkoztam ilyesmivel, úgyhogy az eredményre túl büszkék nem lehettünk, de a sátor végül is állva maradt.
Elindultunk, hogy felderítsük a helyet. Sokat nem láthattunk, mert a világítás nem volt szembeötlő.
Korán nyugovóra tértünk a feltűnően csendes táborban.
Reggel hatalmas zsivajra riadtunk. Kimászva a sátorból elképesztő látványban volt részünk.
Rengeteg fiatal nyüzsgött körülöttünk.
Most már megfelelőek voltak a látási viszonyok, így hamar kiderült, hogy faházak vesznek szinte teljesen körbe minket, és azokba éppen beköltözik egy komplett gimnázium.
Hamarosan összebarátoztunk velük.
Este nagy tábortüzet raktak, úgy öt méterre a sátrunktól, és minket is meghívtak.
Énekeltek, beszélgettek, és ajnároztak minket, mert lengyel-magyar, az két jóbarát.
De mennyire!
Gyula barátom kitűnően gitározott, és egy-két számra megtanított engem is.
Zenéltünk hát nekik, és megható volt a csend, a figyelem, amivel hallgatták.
Nem tudom, hogyan történhetett, de valahogy lányok között találtuk magunkat.
A beszélgetés nem volt egyszerű, mert oroszul nemigen akartak, mi meg nem tudtunk beszélni. Szerencsére Gyula valamelyest ismerte a német nyelvet.
Rövid idő elteltével már szinte csak egy gyönyörű, szőke lánnyal beszélgetett.
E költőien ifjú korban könnyen szövődnek a szálak.
Grazyna, mint kiderült, egy gdanski templomban énekelt. Az ő hangja messze túlszárnyalta a mi szerény, „művészi” bemutatónkat.
Az est végetért, a nevelők parancsára szállingózni kezdtek a házikók felé.
Sejtelmem sincs, Gyula hogyan és mikor beszélte meg a szőke lánnyal, Grazynával, hogy ha minden csendes lesz, meglátogatjuk őket.
Éjszaka volt, amikor óvatosan lopakodtunk az árnyékban, akár az indiánok.
Az ablak nyitva volt, és mi gyorsan bemásztunk.
Bizsergető élmény volt a 4-5 pizsamás, csinos lengyel lány közelsége.
Hírtelen egy sípszó zavart meg minket, és a lányok mutogatásából rájöttünk, hogy jobb lesz, ha kereket oldunk.
A sátorig azonban nem jutottunk el. Elállta az utunk két nevelő.
Heves gesztikulálással vettek rá minket arra, hogy kövessük őket a barakkjukba,
Oda érkezve nyilvánvaló volt, hogy hosszú lelkifröccsnek nézünk elébe.
Nem is csalódtunk. A lányok erkölcsének őrei igen szívükre vették a merényletünket.
Amikor kicsit kifáradtak a példázatok citálásában, valahogy előkerült egy üveg tokaji aszú.
Merlin megirigyelhette a varázslói teljesítményt: azon nyomban helyreállt a béke, és még vagy egy órán át ápoltuk a két nép közötti, hagyományos barátságot.
Gyula és Grazyna szívet tépő jelenetben búcsúztak, amikor mi hazafelé indultunk.
Címet cseréltek, átölelték egymást. A cerberusok addig pont nem figyeltek.
Késő este robogott velünk a vonat Budapest felé.
Szinte az egész utat végigbeszélgettük. Gyula a papírdarabkát szorongatta, amire a lány felírta a nevét, címét.
Már nem tudom, melyikünk kezdett rá a régi Tolcsvay dalra, de órákon át énekeltük, egészen addig, amíg a szerelvény nagy zökkenéssel meg nem érkezett a végállomásra.
„Szívem mélyén én úgy érzem,
Jó úton járok,
Amiért én elindultam,
Arra rátalálok
Utoljára indulok el
Érzem én
Nem állok meg
Míg Ő nem lesz enyém”
Idő
Barátaim rovata
- A barátod vagyok -
Nevetésed vidámmá tesz,
bánatod megkönnyeztet.
Haragodat csitítanám,
fájdalmadat simítanám.
Ha akarod meghallgatlak,
ha szeretnéd békén hagylak.
De ha már kevés vagyok, s nem kellek,
add tudtomra - szó nélkül elmegyek
- mert a barátod vagyok
Veva
Mottó
Minél mélyebben merítesz lelked kútjából, annál tisztább, amit a felszínre hozol.
Háttérzene
Szerzői jogok
Az oldalon található saját művek, idézőjel nélkül szereplő mondások szerzői jog védelme alatt állnak, azok részben vagy egészben való idézése, fordítása, más fórumokon való megjelentetése és felhasználása a szerző, azaz a lap szerkesztőjének tudta és engedélye nélkül tilos. És morcos is leszek tőle.
AJÁNLOM AZ OLDALT
