Kérem, hogy az üzenőfalat sértő, személyeskedő, másokat SZEMÉLYÜKBEN bántó valamint reklámcélú üzenetek küldésére ne használja senki! A vélemény továbbra is szabad! Köszönöm!
Az irodalmi alkotásokról csak szélsőséges esetben állapítható meg azonnal az értéke.
Az ocsúról ritkán derül ki, hogy mégiscsak búza, ami pedig rögtön elragadtatja az olvasót, annak szinte bizonyos, hogy van komoly erénye.
Az, hogy az érték (mert a másik oldallal itt nem szeretnék foglalkozni,) mennyire hatalmas, az igen nehezen mérhető.
Tömérdek nagyszerű írás tűnt el örökre a világirodalom látóteréből, sokról derült ki, hogy csak egy adott évszázadban, évtizedben állják meg a helyüket.
Számtalan olyat lehetne említeni, ami bizonyos életkorban olvasva ragyog föl, előtte vagy utána dilemmába kergethet, hogy vajon mit is szerettünk rajta?
Az idő tehát az egyik, de korántsem az egyetlen tényező, ami a rárakódott sallangtól megtisztítja a művet.
Ám ami nem tűnik el valamely balszerencse folytán, arról kiderülhet, hogy aranyat mutat a nehézvíz próba.
A virtuális ismeretségnek is sok a meredek lépcsője. Valódi és álérzelmek, remények és félreértések kísérik, a csalódások és örömök mindennaposak.
Gesztusokat gyakorolunk, odafigyelünk, és (el)várjuk, hogy ránk is odafigyeljenek.
Szemünk előtt szövődnek barátságok és szerelmek, és látjuk, mint tűnnek el a semmiben.
Igazi vagy képzelt érzelmek kötik egymáshoz a virtuális kapcsolatban állókat?
Természetesen nincs sematikus válasz, minden előfordult már, és mindennek az ellenkezője.
Ennek a kis dolgozatnak ezt a második témáját egy roppant gyakori, jellemző kérdés ihlette.
Mi történik, amikor valaki kilép a virtuális akolból?
A válasz sajnos a legtöbb esetben ugyanaz.
Háromnapos csodává változik.
A negyedik napon már nem emlegetik, nem keresik, a hetediken belepi a soha el nem olvadó feledés-hó.
Mint a boszorkányoknál.
Vízbe dobják. Ha a felszínen marad, könnyűnek találtatik. Ha elsüllyed…
Ez pedig a nehéz vízpróba.
A fentiek miatt bocsássák meg nekem a nyelvészek a háromtagú szó egybeírását.
Idő
Barátaim rovata
- A barátod vagyok -
Nevetésed vidámmá tesz,
bánatod megkönnyeztet.
Haragodat csitítanám,
fájdalmadat simítanám.
Ha akarod meghallgatlak,
ha szeretnéd békén hagylak.
De ha már kevés vagyok, s nem kellek,
add tudtomra - szó nélkül elmegyek
- mert a barátod vagyok
Veva
Mottó
Minél mélyebben merítesz lelked kútjából, annál tisztább, amit a felszínre hozol.
Háttérzene
Szerzői jogok
Az oldalon található saját művek, idézőjel nélkül szereplő mondások szerzői jog védelme alatt állnak, azok részben vagy egészben való idézése, fordítása, más fórumokon való megjelentetése és felhasználása a szerző, azaz a lap szerkesztőjének tudta és engedélye nélkül tilos. És morcos is leszek tőle.