Kérem, hogy az üzenőfalat sértő, személyeskedő, másokat SZEMÉLYÜKBEN bántó valamint reklámcélú üzenetek küldésére ne használja senki! A vélemény továbbra is szabad! Köszönöm!
Hivatalba lépve az egyszerű (állam)polgár szorongani kezd.
Shakespeare óta nem változott a világ, a hivatalnok hivatalból packázik az emberrel.
Berendeli, ha akar tőle valamit, gyakran jól is meg is fenyegeti.
Az (állam)polgár, ha maga szeretne valamit elintézni, akkor felkeresia hivatalt természetesen „félfogadási időben”, aminek nemigen van kapcsolódási pontja az ő igényeivel, lehetőségeivel.
A hivatal az (állam)polgár által megdolgozott pénzből él, intézkedik, gátol, hepciáskodik, tesz keresztbe, ront el, és terjeszkedik a csillagos égig. Pocsékol és pocsékol és pocsékol.
Időt, pénzt, energiát, idegrendszert.
A hivatalokat azért hozták létre, hogy az állam által előírt ügyeket az (állam)polgárok ne csak úgy, ötletszerűen, hanem egységes szisztéma szerint intézzék.
Az állam, és annak mindenkori vezetői, kisvezetői, félvezetői soha nem szűnő lelkesedéssel alkotnak újabb és újabb szabályokat, nyomtatványokat, hivatalokat, majd amint azokba az emberek beleszoktak/törődtek, azonnal átszervezik, módosítják, kiegészítik, és tévedhetetlen pontossággal kiirtják, ami esetleg működőképes volt benne.
Ha olyan ügyről van szó, amiben az egyik hivatalnak a másikkal kell kommunikálnia az (állam)polgár dolgában, akkor sohasem fogja a két hivatal egyetlen levéllel vagy telefonbeszélgetéssel elintézni.
Ehelyett berendelik négyszer, százféle papírt követelnek tőle ötször, de sohasem egyszerre, megsétáltatják szegény embert, lehetőleg néhány borsos illetéket is kizsarolnak belőle.
A hivatalok egyetlen céljukat, hogy ne hagyják az (állam)polgárt élni, mindig elérik.
Mert nem a polgároknak van állama, hanem az államnak vannak polgárai.
A piramis még mindig a feje tetején áll.
Egy Mafi-szerű:
Amióta lekűzdöttem a szociofóbiámat, másoknak okozok ilyesmit.
A bulvármédia egyik fele híres embereket gyárt, és történeteket hazudik róluk.
A másik fele ellopja ezeket.
Idő
Barátaim rovata
- A barátod vagyok -
Nevetésed vidámmá tesz,
bánatod megkönnyeztet.
Haragodat csitítanám,
fájdalmadat simítanám.
Ha akarod meghallgatlak,
ha szeretnéd békén hagylak.
De ha már kevés vagyok, s nem kellek,
add tudtomra - szó nélkül elmegyek
- mert a barátod vagyok
Veva
Mottó
Minél mélyebben merítesz lelked kútjából, annál tisztább, amit a felszínre hozol.
Háttérzene
Szerzői jogok
Az oldalon található saját művek, idézőjel nélkül szereplő mondások szerzői jog védelme alatt állnak, azok részben vagy egészben való idézése, fordítása, más fórumokon való megjelentetése és felhasználása a szerző, azaz a lap szerkesztőjének tudta és engedélye nélkül tilos. És morcos is leszek tőle.
AJÁNLOM AZ OLDALT
